Valentin napi meglepetés
Valentin napi meglepetés
Nem nagy csoda tán,
hogy e szív néked ismét verset szán.
Megláttad már előtte arcomat,
s remélem barátságunk ereje megmarad.
Boldog, kacagással teli szenvedélyes éjszakák,
kár lenne elveszíteni ezt a csodás fészket már.
Tán’ korán fogadtalak be a szívem mélyére,
de kellett néki eme utalás a boldogság erszényére.
Bőségszaru, minden átbeszélt pillanat,
érzelmek, melyek belsőmben kavarognak.
Megállíthatatlan szépséges álom,
de minden percét kitartóan állom.
Idővel tán elfelejted ezeket a pillanatokat,
de bennem emléked mindörökké megmarad.
Még ha el is száll ez a kegyetlen kósza pillanat,
soha nem felejtem el ezeket, az örömteli játékokat.
Eljön még az a hónap, a nap, az óra, s a perc,
mikor egymás előtt állunk és nem lesz már lükverc.
Hullámhegyek és völgyek tarkítják barátságunk,
de ez nem fogja megrontani remek kapcsolatunk.
Tudom, hogy néha eléggé érzékeny vagyok,
de olyankor se, de soha semmi rosszat nem akarok.
Bár talán fel sem tűnt, vagy csak azt hittem jól titkolom,
de ez személyiségemen egy nagy negatív lábnyom.
Mindig mondod, hogy jó lenne tudni valami rosszat,
de szerintem többet tudsz annál, mint sem velem megosszad.
Úri ember, s lovag vagy te énnékem,
ki mindig mosolyt varázsol lelkemen.
Csak barátság, semmi több, még ha ürül is lassan,
mint egy készülő halloween tök, de fény gyullad,
s kitölti az űrt, mely gyengült beszélgetéseinkre kiült,
de ez a kapcsolat messze van még attól, ami kiürült.
2014. 02. 14.