Gyilkos keserűség
Gyilkos keserűség
Fájdalom, mely mardossa lelked,
könnyebb mással, mint magaddal cipelned.
Nem osztod meg hát senkivel,
így azzal, ki segítene elveszel.
Magaddal rántod, kinek fontos lennél,
mert nem is veszed tán észre, távolságtartó lettél.
Nincs ok a félelemre, s a panaszra,
a fájdalmad mégis magával ragadja.
Ki hitt, bízott, s kit most cserbenhagyott,
minden hasonló érzés már régen halott.
Pislákol némi kósza fény, de ez csak a remény,
ki csak kínoz, bánt, s legyőzéshez túl kemény.
Elvész az élet, elvész a barátság,
egy apró-pici lélek gyilkosság.
Némán, felelősség nélkül,
csak a másik az, ki egyre gyengül.
2014. 03. 02.