Gyengeség
Gyengeség
Erős lélek, drága kincs,
ez az, ami sok embernek nincs.
Még, ha ott is lenne benne,
megfojtja, mielőtt kiteljesedne.
Sokkal könnyebb a problémát ráterhelni másra,
mint önerőből venni Tenmagad vállára.
Ujjal mutogatni, mikor más segíteni akar,
mily’ gyümölcs az, ami ennyire fanyar?
A megtépázott lélek, mely nem akar lábra állni,
csak hárít, hárít és mindörökké hárít,
de csak addig tudja, míg van, ki irányít…
Ráfázik, ha elszakad a gyeplő, és térdre rogy,
mert egyedül maradt és rájön, hogy az ideje egyre fogy.
De akkor már sajnos késő lesz,
elsorvadtak az izmok, nincs már bicepsz, se tricepsz,
hogy akár kézzel vonszold magad a fullasztó talajon,
s nem marad belőled más, csupán egy idegen nyom.
Nem hajol már érted, ki segíteni akart,
hisz eltiportad, mikor irányítód rossz felé csavart.
Nincs már segítség, a szíved már vérzik,
de erre ők már nem kíváncsiak, nem érzik.
2014. 02. 15.